Ábri Tamás doktori értekezése – 2024 – Az akác sokoldalú hasznosíthatóságának (fatermesztés, méhészet, környezetfejlesztés), gyors növekedésének, tartós, jó minőségű fájának, valamint relatíve jó szárazságtűrő képességének köszönhetően a világ számos országában (Magyarország, Románia, Bulgária, Kína, Dél-Korea) meghatározó fafajnak számít.
Az értekezés összefoglalója
Az akác sokoldalú hasznosíthatóságának (fatermesztés, méhészet, környezetfejlesztés), gyors növekedésének, tartós, jó minőségű fájának, valamint relatíve jó szárazságtűrő képességének köszönhetően a világ számos országában (Magyarország, Románia, Bulgária, Kína, Dél-Korea) meghatározó fafajnak számít.
Magyarországon az 1700-as évek eleje óta van jelen, azóta területe folyamatosan növekszik. Ma a közel 2 millió ha-os hazai erdőterület negyedén található meg. Erdőtelepítésekben, fásításokban betöltött szerepe, a klímaváltozás negatív hatásai (egyenetlen csapadékeloszlás, szárazság, gyakori hőhullámok stb.) miatt, várhatóan növekedni fog. Itt érdemes megjegyezni, hogy a fafaj invazívnak tekinthető, de ezen invazív jellegéből adódó negatív környezeti hatások (természetvédelmi szempontból értékes növények elnyomása) a megfelelő termőhely megválasztásával és a termesztési technológiai elemek szigorú betartásával minimalizálható.
Hazánkban a jövőben az erdészeti klímaosztályok jelentős változását prognosztizálják. A különböző klíma forgatókönyvek az erdősztyepp klíma nagymértékű növekedését és a legszárazabb sztyepp klíma megjelenését, ezzel párhuzamosan a bükkös klíma drasztikus csökkenését, esetleges eltűnését jósolják. Ilyen körülmények között a relatíve szárazságtűrő fafajoknak, mint például az akácnak, fontos szerepe lesz az új erdősítésekben és a zavartalan faanyag-ellátásban. Ebből is következően az akáctermesztés és annak fejlesztése egyre bővülő jelentőséggel bír.
Az akác termesztési technológiájának fejlesztésével, valamint szelektált akácfajták előállításával kapcsolatos kutatómunka évtizedek óta zajlik hazánkban. Az Erdészeti Tudományos Intézet (ma Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet) kutatói az akác nemesítése során a kedvező alaki tulajdonságokra (jó törzsminőségre), a gyors fiatalkori növekedésre, a fatermés és nektártermelés fokozására, a szárazságtűrő képesség javítására, illetve meghatározott termesztési célra (iparifa, tűzifa-energetika, méhlegelő) fókuszáltak, fókuszálnak ma is. Ennek a kutatómunkának köszönhetően ma számos akácfajtával, fajtajelölt klónnal rendelkezünk, melyek a termesztési kísérletek alapján mind fatermés, mind törzsminőség szempontjából ígéretesnek tűnnek.
Kutatómunkám során a fatermesztési szempontból meghatározó, fűrészrönk előállítására alkalmas ’Jászkiséri’, ’Nyírségi’, valamint ’Üllői’ akácfajtákkal létesített kísérleti ültetvények, illetve a ’Homoki’, a ’Bácska’, a ’Vacsi’ és az ’Oszlopos’ nevű fajtajelöltek, továbbá újonnan előállított akácklónok (’Laposi’, ’Napkori’, ’Püspökladányi’ és ’Farkasszigeti’) faállomány-szerkezeti tényezőit (magasság, mellmagassági törzsátmérő, körlap, növőtér, fatermés, koronaszerkezet) és növekedését vizsgálom. Ez utóbbi, új akácklónok esetében az erdészeti gyakorlatban használt metodikával végzett magassági és vastagsági növekedésre, valamint növényegészségi állapotra irányuló felvételezéseken túlmenően UAV-alapú méréseket, továbbá fitofiziológiai (nettó asszimiláció, transzspiráció, vízhasznosítás) vizsgálatokat – kevésbé alkalmazott in situ módon – is végeztem.
Megállapítottam, hogy az 5-35 éves ’Jászkiséri’, ’Nyírségi’ és ’Üllői’ akácállományok (összesen 59 ilyen kísérleti ültetvényt vizsgáltam) döntő többsége a II. és IV. fatermési osztály (szelektált akácfajtákra kidolgozott fatermési tábla alapján) között helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy a számukra kedvező termőhelyeken viszonylag magas, illetve közepes fatermést érhetnek el. Továbbá a faállomány-
szerkezeti tényezők között szoros összefüggést figyeltem meg. Ennek az ültetvénytervezésben (törzsszám-beállítás), valamint a fatermés modellezésében van jelentősége.
A 15 éves ’Homoki’ és ’Vacsi’ fajtajelölt klónok fatermését és törzsminőségét a közönséges akácéval, a 14 éves ’Bácska’ és ’Oszlopos’ esetében a ’Jászkiséri’ akác fajtáéval vetettem össze (marginális termőhelyen). Az eredmények szignifikáns különbséget mutattak a klónok és a kontroll között: A ’Homoki’ és ’Bácska’ fatermés, a ’Vacsi’ törzsminőségben haladta meg a kontroll vonatkozó értékét. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy a klónok közül csak a ’Homoki’ és ’Bácska’ éri el a rentábilis ültetvényszerű fatermesztés alsó határának számító IV. fatermési osztályt, vagyis ilyen termőhelyi körülmények között (szélsőségesen száraz) gyenge-közepes fatermés várható.
Az újonnan szelektált ’Laposi’, ’Napkori’, ’Püspökladányi’ és ’Farkasszigeti’ fajtajelölt klónokat egy tipikus akáctermőhelyen, nyírségi humuszos homoktalajon vizsgálom, összevetve egy államilag elismert fajtával, az ’Üllői’ akáccal. A Napkor település közelében lévő kísérleti ültetvényben magasság és vastagsági (tő- és törzsátmérő) növekedés szempontjából, 2-3 éves korban a ’Napkori’ és ’Püspökladányi’ klónok produkálták a legjobb eredményt, mindkét klón szignifikánsan jobb eredményt mutatott a kontroll ’Üllői’ akácnál. A ’Napkori’ nettó asszimiláció és vízhasznosítás szempontjából is a legjobbnak bizonyult. Rengeteg tényező befolyásolhatja a fotoszintézis intenzitását. A szárazság és hőstressz leginkább a 2-es fotokémiai rendszerre (PSII) van hatással. A PSII hatékonyságára utaló érték egy fontos mérőszám a növények stressztolerencia vizsgálatánál. Ezt a mutatót is volt alkalmam mérni, s e tekintetben is az NK2 klón teljesített legjobban, PSII hatékonysága szignifikánsan jobbnak bizonyult a többi klónénál.
Az UAV-alapú állományfelvétel alapján a magasság és a növények vitalitása (NDVI és GNDVI érték) jól jellemezhető. A mérés időpontjában (2023. augusztus) a legjobb NDVI értékkel a ’Püspökladányi’ fajtajelölt rendelkezett. Magasság tekintetében a terepi felvételezések eredményeivel közel azonos tendencia mutatkozott: a mérés időpontjában a ’Napkori’ és ’Püspökladányi’ klónok bizonyultak a legmagasabbnak, az ’Üllői’ a legalacsonyabbnak.
Az iparifa célú ültetvények létesítése a mezőgazdasági gyakorlatban elterjedt technológiai elemeket is magába foglaló, magas színvonalú munkakultúra elterjedését is eredményezheti hazánkban. A mezőgazdaságban megszokotthoz képest alacsonyabb termelési kockázat mellett folyamatos piaci kereslet tapasztalható az ilyen faültetvényekben megtermelt fa alapanyagra. Az iparifa célú ültetvény további előnye, hogy olyan területek (termőhelyek) hasznosítását teszi lehetővé, amelyet rentábilisan a hagyományos mezőgazdasági műveléssel már nem lehet megművelni, fenntartani.
Ahhoz, hogy jó minőségű ipari faanyagot adó faültetvényeket alakíthassunk ki, kísérleti célú ültetvények létrehozása és azok monitoringozása szükséges. A hagyományos teljes állományfelvétel (famagasság, tőátmérő és mellmagassági átmérő stb. mérése) mellett elengedhetetlen a fák fitofiziológiai tulajdonságainak (klorofilltartalom, szénmegkötés, fotoszintetikus aktivitás, vízhasznosítás) vizsgálata. Ez utóbbi mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban újdonságnak tekinthető.
Az akácfajták vizsgálatának célja az, hogy adott fajta/fajtajelölt klón növekedése, mely termőhelyen a legjobb. A termőhely javulásával az „intenzív” típusú fajták egyre nagyobb fatermést, azaz értékhozamot biztosítanak. Az „extenzív” típusúak épp fordítva, vagyis a termőhely javulását nem képesek kihasználni, viszont sok esetben a gyenge termőhelyeken biztosíthatnak magasabb hozamot, mint a kommersz szaporítóanyag. A fajták esetében megerősítést nyert, hogy a fajtafenntartás továbbra is indokolt.
A 4 vizsgált új akác fajtajelölt klón (NK1, NK2, PL040, PL251) az előzetes vizsgálatok alapján alkalmas gyenge adottságú termőhelyek ültetvényes hasznosítására, és ezen túlmenően növekedési és törzsminőségi tulajdonságuk alapján alkalmasak iparifa minőségű faalapanyag előállítására.
A doktori értekezés innen tölthető le.
forrás: Debreceni Egyetem